A médiatolmácsolás

Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap az elektronikus médiában történő tolmácsolás, a televízió és a rádió számos eseményt közvetít egyenesben vagy szervez videokonferenciát, és alkalmaz ennek során tolmácsokat. Sok esetben még filmeket vagy színházi előadásokat is tolmácsok fordítanak. Míg a szokásos tolmácsolási helyzetekben a felhasználók általában megbocsátók a tolmáccsal szemben, tolmács német felmérik munkájának a nehézségét, addig a médiában nincs megbocsátás, hiszen ott a közönség viszonyítási alapja × más, mint a professzionális köz­szereplő, a bemondó vagy a retorikailag iskolázott televíziós személyiség. A médiában dolgozó tolmácsok képzésénél tehát különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a retorikai képzésre. A média­tolmácsnak minden esetben professzionális közszereplőnek kell lennie.

stadtbesichtigung budapest deutsch

A tolmácskompetencia fogalma

Minden szakma képviselőit a „profi” szóval minősítik, ha valóban hozzáértéssel, más szóval kompetensen végzik munkájukat. A profi × kezdő, célirányosan dolgozik, nincs fölösleges mozdulata, gyorsan felméri a munkakörülményeket, rugalmasan alkalmazkodik az új munka­környezethez, és meggyőző, laikus számára szinte megkérdő jelezhetetlen teljesítményt nyújt. Ehhez az szükséges,dolmetscher ungarisch hogy rendelkezzen a megfelelő képességekkel, tudással és készségekkel, és ezeket az adott feladatnak megfelelően célorientáltán tudja koordinálni és összehangolni. Ezt nevezzük kompetenciának

A kompetencia tehát a képességekből, a tudásból és a készségekből tevődik össze. A képességek jelentik a tulajdonképpeni alkalmasságot, fejlesztésükhöz bizonyos hajlam vagy adottság szükséges, amely × szerezhető meg, ez velünk született. A tolmácsolás megfelelő elemzőképességet, jó döntésképességet, kreativitást és helyes ítélőképességet feltételez.

tolmács német bécs

A tolmácsoláshoz szükséges tudás megszerezhető a forrás- és célnyelvi országban való tartózko­dással, nyelvtanulással, és általában az általános műveltség folyamatos bővítésével.

A készségek a megfelelő technikák összességét jelenük, amelyek megfelelő idejű gyakorlással, tréninggel sajátíthatók el. Jó tolmács csak az lehet, aki már bizonyos ideig tolmácsolt, először tantermi körülmények között, ezt követően pedig a gyakorlatban, hasonlóan más szakmákhoz, pl. jó sebész is csak bizonyos idő eltelte után, bizonyos mennyiségű kisebb műtét elvégzése után lehet a sebész-szakvizsgával rendelkező orvos.

A következőkben megvizsgáljuk a tolmács nyelvtudását, tudását és személyiségjegyeit.

A tolmács nyelvtudása

városnézés magyar budapest

Triviális megállapítás, hogy a tolmácsnak mindkét nyelvet kiválóan kell ismernie. Nyelviskolák hirdetéseit vizsgálva sokszor olvashatjuk, hogy némelyik kezdőtől a tolmács szintig ajánl különböző nyelvtanfolyamokat. Ebben az esetben a tolmácsszintű nyelvtudás egyet jelent a „perfekt”, a „lehető legjobb” idegen nyelvi ismeretekkel. Valóban csak ennyit jelentene a tolmács nyelvtudása, hogy anyanyelvéhez hasonlóan jól beszéli a másik nyelvet? Ha így lenne, az ún. kétnyelvű, bilingvis személyek lennének a legjobb tolmácsok, ez azonban a gyakorlat tanúsága szerint távolról sincs így. Milyen legyen akkor a tolmács nyelvtudása?

Természetesen a tolmácsnak valóban nagyon magas szintű nyelvtudással kell rendelkeznie, mégpedig mindkét nyelven, anyanyelvén és az idegen nyelven, a cél- és forrásnyelven egyaránt. Ha × is igazán bilingvisek a szó szűken vett értelmében, azért mégiscsak egyfajta kétnyelvűség jellemzi a jó tolmácsokat. Nyugat-Európában ez természetes is, hiszen ott könnyebb volt meg­szerezni ezt a kvázi-anyanyelvi szintű idegennyelvtudást, mindenki számára nyitott és anyagilag is jobban elérhető a lehetőség, hogy hosszabb ideig más országban éljen, járjon iskolába, vállaljon munkát, stb. A fejlődés nálunk is ebbe az irányba mutat, de a nyelvtanulásnak ez a módja csak az utóbbi évtizedben kezd általánossá válni, a mai felnőtt generáció még alapvetően más körülmények között volt kénytelen idegen nyelveket tanulni, így nálunk a tolmácsolás oktatása, ha egyáltalán létezett, × szakadt el a nyelvtanulástól, sok helyen × is tekintették többnek magas szintű haladó nyelvoktatásnál. Ez egyébként jól megfelelt annak a közvéleményben mind a mai napig elterjedt felfogásnak, hogy a jó tolmácsoláshoz tulajdonképpen a magas szintű, „felsőfokú” nyelv­tudáson kívül × is igen szükségeltetik más. Ez a megközelítés a mindennapi szóhasználatban is jelen van, a tolmácsszint a nyelvtudás mértékét jelenti, sok nyelviskola kínál — nagyon helytelenül — a felsőfokot követően tolmácsszintű nyelvtanfolyamokat.

Nyugat-Európában vagy a nagy nemzetközi szervezeteknél a tolmácsolásoktatás már alig áll összefüggésben a nyelvtanulással, hiszen a jelentkezők eleve kvázi-kétnyelvűek. Természetesen a képzés során itt is nagy súlyt fektetnek a nyelvtudás karbantartására, bővítésére, azonban ez már más szempontok alapján történik.

Mindaz, amit a tolmács nyelvtudásával kapcsolatban elmondunk, az anyanyelv ismeretére is vonatkozik. Téves az a helyenként szintén hallható felfogás, hogy anyanyelvünkön magától értetődően „perfektek” vagyunk, foglalkozni csupán az idegen nyelvvel kell. A tolmácsnak anyanyelvi ismereteit is folyamatosan bővítenie és tudatosítania kell. ungarisch dolmetscher Nyelvi személyisége egy kicsit a színészéhez hasonlítható. Nyelvtudásának, nyelvi kompetenciájának messze túl kell nyúlnia azon a kereten, amelyen belül a saját személyisége által meghatározott kommunikációs igényeknek meg tud felelni, hiszen a színészekhez hasonlóan neki is különböző szerepekbe kell bújnia, a mindenkori kommunikációs partnerek szerepébe, akik között közvetít. A színészettől eltérően azonban ő × tanulhatja meg előre a szöveget, hiszen az majd csak ott a helyszínen fog megszületni. A tolmácsnak sokkal többet kell tudnia elmondani, mint amennyit saját tudása, kommunikációs igénye megkíván. Egyszerűsítve, úgy kell tudnia beszélni mindkét nyelven, illetve úgy kell elmondania a hallottakat, ahogyan azt a kommunikációs partnerek tennék, ha ismernék egymás nyelvét.

vissza